Hát igen, az előző bejegyzésben azt írtam, hogy távollétem alatt nem fogok stoppolni, de az élet már csak ilyen, a keddi napot szinte végig úton töltöttem. Útközben pedig arra is rájöttem, hogy egy ilyen egynapos, kifejezetten célorientált stoppolás sem a sztori, sem az útvonal kategóriába nem fér bele, így mostantól ilyen rövid, tényközlő beszámolókkal fogok jelentkezni az országon belüli kalandozásaimról. Íme az első!

I. Előzmények

Mielőtt belemerülnék a részletekbe, szeretném tisztázni, hogy a blogszerző egyetemista - Budapesten tanul és Sátoraljaújhelyben lakik, így nyilvánvalóan sokat ingázik az országban. Egy ilyen ingázás következtében keveredtem le a Balaton északi partjára, Alsóörsre, ahonnan kedden kellett elindulnom hazafelé. Már odafele is stoppal szerettem volna menni, de az eső és a sietség nem nagyon engedett, de viszzafelé már tényleg a stoppolás tűnt a legjobb alternatívának: egy ilyen országot átszelő vonatozás bizony 7 órát vesz igénybe, míg reményeim szerint stoppal ezt az utat akár 6 óra alatt is meg lehet tenni. De még ha egy kicsit túl is csúszok a vonat szintidejét, a megspórolt 3000 (teljes áron 6000) forint egész jól kompenzálhatja a kiesett időt.

Nagyobb térképre váltás

II. Alsóörs-Budapest

Ennek megfelelően törekedtem minél korábban megkezdeni a stoppolást, és bár már 8.15 körül indulásra készen álltam, körülbelül 8.45-ig kerestem a cipőmet a nyaralóban :), így végül 9 órakor tudtam kiállni a Balaton északi partját a 7-es főúttal összekötő 71-es út szélére. Nem is lett volna ezzel semmi baj, ha nem szakadt volna az eső, ami ugye soha nem nagy boldogság a stopposok számára - hiszen ki akarna felvenni egy csurom vizes hátizsákos fickót? A szerencse azonban mellém állt, és alig kellett 10 percet egy fa alatt álnom, mikor egy a másik irányból érkező autó elkezdett integetni, hogy menjek oda! A kissé rozsdás Octaviában ülő srác tájékoztatott, hogy ha úgy van, el tud vinni Pestre, csak még be kell ugrania egy percre Enyingre, ha nem probléma. Természetesen nem volt probléma, én már annak is örültem volna, ha valaki elvisz Fehérvárig, a közvetlen fuvarról álmodni is alig mertem. Sofőröm nem volt túl járatos a környéken (sokáig külföldön ért), így egy kanyarban én csekkoltam a Google Mapsemen, hogy merre van Enying, de az autópályán már nem voltak ilyen gondjaik, ráadásul a Skoda is felgyorsult, így kb. 11.30-kor szállhattam ki az autóból.

III. Soroksár - Mexikói út

Az igazi probléma az volt, hogy sofőröm nem Budapestre tartott, csak az M0-ásig tudott vinni, így is különösen jófej volt, hogy Soroksárnál lehajtott az autóútra és bevitt az első buszmegállóig. Még sosem jártam Dél-Pest eme gyöngyszemében, de azt sejtettem, hogy nem lesz könnyű menet Soroksár legszéléről eljutni a már ismert Mexikói úti kiindulóhelyemre, így végül öt BKV-járat (66-os busz, 3-as villamos, 3-as metró, 1-es villamos, 25-ös busz) felhasználásával jutottam ki kedvenc OMV-kutamhoz, potom másfél óra alatt.

IV. Budapest-Nyíregyháza

Szerencsére ezúttal sem kellett sokat várakoznom az M3-as mellett, ráadásul ezúttal nem csak a város határáig, hanem egészen Debrecenig el tudott volna vinni a szimpatikus angol-magyar pár a kis Swifttel, így végül elég eseménytelen utazás után a már ismert, az M3/M30 elágazás előtti Shell-kútnál búcsúztam el a fuvartól. Eddig a pontig minden remekül alakult, hiszen 14.10-re már csak 40 km-re voltam Miskolctól (és ebben benne van a másfél órás miskolci szerencsétlenkedés is), azonban a benzinkútnál sajnos megtört a lendületem. Néha az ember bárhogy is akarja, nem tud fuvart szerezni, ez sajnos a stoppolás velejárója - el kell fogadnunk, hogy ez van, előbb-utóbb azért megáll majd valaki. Nos, ezúttal az utóbb volt érvényben, bár az is igaz, hogy Debrecen és Nyíregyháza felé is kaptam volna fuvart - de ezeket még visszautasítottam. Sajnos volt időm töprengeni, és rá kellett jönnöm, hogy nem muszáj Miskolchoz ragaszkodnom, hiszen végcélom, Sátoraljaújhely ugyanúgy 80 km-re van Nyíregyházától, mint a borsodi megyeszékhelytől. Elhatároztam tehát, hogy most már Nyíregy is jó, és hamarosan be is ugorhattam egy szimpatikus kecskeméti fakereskedő mellé, aki éppen Ogyesszába tartott és engem is szívesen elvitt Nyíregyházáig - az egyetlen probléma az volt, hogy nem tudott bevinni a városba, így a központtól 7 km-re lévő elkerülő út mentén rakott le 3.45-kor.

V. Nyíregyháza

Kissé kalandos volt lejutnom a sztrádáról - többek közt vízelvezető alagúton másztam keresztül (nem volt kedvem kerülni), de végül csak elkezdtem stoppolni a 4-es út forgalmát, sajnos elég kevés sikerrel. Nem is igazán értettem ennek az okát, forgalom volt bőven, és bár egész nagy volt az átlagtempó, bőséges hely volt lehúzódni, így eléggé csalódottan kezdtem el gyalogolni a város felé. Két kilométerrel később egy lámpás csomópontnál sem volt nagyobb sikerem (még továbbra sem jártam a város határán belül), így 10 perc után újra továbbindultam és hamarosan megláttam egy buszmegállót, kb. 600-800 méterrel előrébb. Ennek a fejleménynek természetesen nagyon megörültem, annak viszont kevésbé, hogy megláttam a hátam mögött a sárga buszt - azt hiszem, életem leggyorsabb sprintjével estem be a buszmegállóba, majd a buszra, ami egészen a belvárosig szálított engem. (Már útközben érdeklődtem egy barátomtól, hogy mennyire lehet bliccelni - szerencsére nagyon.)

VI. Nyíregyháza-Sátoraljaújhely

Nyíregyháza központjába tehát 4.50 körül értem be, ami azt jelentette, hogy még 3-4 órám lenne az utolsó 80 km-re, de az ország keleti részét szétmosó igen erős eső véget vetett a túrának, így nem maradt más választásom, mint az, hogy vasútra szállok. Sajnos a vonattal sem volt nagy szerencsém, kb. 50 percet vártam a vasútállomáson, de legalább az a tudat vigasztalt a 8.10-es hazaérkezéskor, hogy átszállás után nem találkoztam kalauzzal, így a második 40 km-re nem tudtam jegyet váltani. Sajnos. :)

VII. Tanulságok

Nos, ez volt tehát a keddi kalandom sztorija, ami nem igazán heppienddel ér véget, így érdemes utólagosan is tanulságokat keresnem - avagy miért nem jutottam stoppal haza?
1. Elutasítottam az első nyíregyházi fuvart, pedig nagy valószínűséggel a belvárosig vitt volna.
2. Az eső továbbra is ősellenség.
3. Nem voltam túl bizalomgerjesztő a vizes és fűfoltos ruhában, de ezt bizony szoknom kell, hiszen a hosszú külföldi utakon is így fogunk kinézni a 4. nap után.

A megtett út számokban:

1. szakasz
Alsóörs-Enying-Budapest (Soroksár) 140 km
Időtartam: 9.00 - 11.30 (2 óra 30 perc)
Érintett utak: 71, 710, 7, 64, M7, M0
Érintett megyék: Veszprém, Fejér, Pest

1,5. szakasz (BKV)

Soroksár-Mexikói út 19 km
Időtartam: 11.30 - 13.00

2. szakasz
Budapest (Mexikói út) - Geleji pihenőhely 135 km
Időtartam: 13.10 - 14.10 (60 perc)
Érintett utak: M3
Érintett megyék: Pest, Heves, Borsod
 

3. szakasz
Geleji pihenőhely - Nyíregyháza 85 km
15.20 - 16.00 (40 perc)
Érintett utak: M3
Érintett megyék: Borsod, Hajdú, Szabolcs

3,5. szakasz (MÁV)
Nyíregyháza-Mezőzombor-Sátoraljaújhely 80 km
17.43 - 20.10
Érintett megyék: Szabolcs - Borsod

Nagyobb térképre váltás

Összesen tehát:
Alsóörs-Budapest-Nyíregyháza-Sátoraljaújhely
489 km, 11 óra 10 perc

Továbbra is várom az érdekesebbnél érdekesebb stoppos sztorikat a stoppolj@gmail.com címre, remélem hamarosan már szemezgethetek a levelek között!